A szakképzési hozzájárulás olyan adónem (a TB járulék alap 1.5%-a), melyet minden vállalatnak be kell fizetnie az APEH-nek, de nem muszáj teljes mértékben, hanem a befizetés helyett részben a dolgozók nyelvi képzésre is lehet fordítani.

Milyen mértékben?
Mikro- és kisvállalkozások esetében ennek a 1.5%-nak a 60%-a, közepes és nagyvállalatok esetében a 33%-a. *

2009. július 27-től a 15/23009. sz. SZMM rendelet jelentős mértékben módosította a nyelvi képzésre fordítható kedvezményeket.
Az elszámolási rend szerint a nyelvi képzésre fordítható keret az alábbiak szerint alakul:
1) A képzési díj 60%-a számolható el a képző intézmény által kiállított számla alapján, amennyiben nagyvállalatról van szó.
Idézet a rendeletből:
„A szakképzési hozzájárulási kötelezettség terhére elszámolható költségek maximális támogatási intenzitása: 60%, mely maximum 80%-ig növelhető a következők szerint:
a) 10 százalékponttal a fogyatékossággal élő vagy hátrányos helyzetű munkavállalóknak nyújtott képzés,
b) 10 százalékponttal középvállalkozás, és 20 százalékponttal mikro- vagy kisvállalkozás esetén.”

Példa:

1) Nagyvállalat 1000 órás csoportos nyelvi képzést rendel Dovertől 5.000 forintos óradíjjal, a kiállított  számla 5.000.000 forint, ezt az összeget nagyvállalat átutalja Dovernek.  Ebből a szakképzési hozzájárulás terhére a nagyvállalat elszámol 3.000.000 forintot (60%), amennyiben a képzésen nem vesz részt hátrányos helyzetű, vagy fogyatékkal élő munkavállaló.
További 60% is elszámolható a képzésben résztvevő munkavállaló személyi jellegű költségeként.

2) Közepes vállalat 1000 órás csoportos nyelvi képzést rendel Dovertől 5.000 forintos óradíjjal, a kiállított  számla 5.000.000 forint, ezt az összeget közepes vállalat átutalja Dovernek.  Ebből a szakképzési hozzájárulás terhére a közepes vállalat elszámol 3.500.000 forintot (70%), amennyiben a képzésen nem vesz részt hátrányos helyzetű, vagy fogyatékkal élő munkavállaló.
További 70% is elszámolható a képzésben résztvevő munkavállaló személyi jellegű költségeként.

3) Kis- vagy mikro vállalat 1000 órás csoportos nyelvi képzést rendel Dovertől 5.000 forintos óradíjjal, a kiállított  számla 5.000.000 forint, ezt az összeget kis- vagy mikro vállalat átutalja Dovernek.  Ebből a szakképzési hozzájárulás terhére a kis-vagy mikro vállalat elszámol 4.000.000 forintot (80%).
További 80% is elszámolható a képzésben résztvevő munkavállaló személyi jellegű költségeként.

Az új rendelet alapján az elszámolt képzési költséggel azonos mértékben el lehet számolni még a képzésben résztvevő munkavállaló személyi jellegű költségeit is (csak a képzésben ténylegesen eltöltött idő vehető számításba, az ebből termelésben eltöltött idő vagy annak megfelelője levonása után).
A személyi jellegű költségek csak akkor számolhatók el, ha a munkavállaló munkaidőben vesz részt a képzésen, vagy ha munkaidőn kívül vesz részt, akkor a vállalat túlórát fizet neki.

Korlátozások: Az elszámolható óradíj maximális összege: 4.290.- Ft/óra/fő
„A támogatás mértéke nem lehet több a képzésben résztvevőnként és képzési óránként a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított személyi alapbér kötelező legkisebb havi összegének (minimálbér) 6  százalékánál.
(71 500 Ft * 0,06 =  4 290 Ft/fő/óra)”
(Tehát egy 5 fős csoport elszámolható óradíja: 5x4.290 = 21.450 Ft)

További korlátozások:
Az elszámolható személyi jellegű költségek maximális összege jelenleg: 2.016.- Ft/óra (a képzésben résztvevő munkavállaló személyi jellegű ráfordításaiból elszámolható költség havi /huszonkét munkanapra vetített/ mértéke nem haladhatja meg a tárgyévet megelőző második évre vonatkozó KSH adatok szerint a versenyszférában foglalkoztatottak havi átlagkeresetének kétszeresét.
177 413*2= 354 826/22=16 128/8=2 016 Ft/óra)

Ez így elsőre talán bonyolultnak tűnhet, de idekattintva talál olyan példákat, amin keresztül megpróbáljuk szemléletesen levezetni a fenti számhalmazt.

Milyen papírokra van szükség a képzés elszámolásához?

Szolgáltatási szerződést kell kötnie a Vállalatnak a nyelviskolával.
Szolgáltatási szerződés

Felnőttképzési szerződést kell kötnie a nyelviskolának a képzésben résztvevőkkel.
Felnőttképzési szerződés

Tanulmány szerződést kell kötnie (vagy munkáltatói kötelezést) a Vállalatnak a dolgozójával. Segítségként itt talál példát ezekre, természetesen nem muszáj ezt a formátumot használni.
Tan.szerz. és Munk.köt.

A Nyelviskola akkreditációs papírjainak hiteles másolatára, melyet természetesen biztosítunk a szerződés megkötésekor.

A szolgáltatási szerződés alapján kiállított számla másolata (Dover állítja ki).

A fentieket nem kell beküldeni sehova, de meg kell őrizni a képzést követő 10 évig!

Az alábbiakat pedig a tárgyévet követő év február 25-ig az illetékes regionális munkaügyi központ felé (Budapesten VIII. Kisfaludy u. 11.) kell benyújtani:

Adatlap a képzésre vonatkozóan (képzésenként, vagyis csoportonként 1-1 db) és bejelentőlap, összesen 1 db, mert ez a Vállalatra vonatkozik.
Bejelentő- és adatlap

 Jogszabály: 15/2009 (VII. 24.) SZMM rendelet.
15/2009. (VII. 24.) SZMM rendelet

Nyelvi képzés akkor minősül áfamentesnek, ha akkreditált program alapján folyik a képzés. Ellenkező esetben 25% ÁFA terheli.
A szakképzési hozzájárulás terhére akkor is elszámolható a képzés, ha nem akkreditált program alapján folyik, ekkor azonban szintén áfaköteles a képzés (ahol az áfa rész nem számolható el a szakképzési hozzájárulás terhére), ezenkívül részletesen kidolgozott képzési programmal kell rendelkeznie a képzőnek, melyet ha - egy utólagos ellenőrzéskor nem talál megfelelőnek a hatóság - visszamenőleg és utólag be kell fizetni a szakképzési hozzájárulás korábban be nem fizetett részét.

*A kis- és középvállalkozások meghatározása
A törvény hatálya a mikro-, kis- és középvállalkozásokra (a továbbiakban: KKV), valamint a KKV-k támogatására és az azzal kapcsolatos adatszolgáltatásra terjed ki.

KKV-nak minősül az a vállalkozás, amelynek a) összes foglalkoztatotti létszáma 250 főnél kevesebb, ésb) éves nettó árbevétele legfeljebb 50 millió eurónak megfelelő forintösszeg, vagy mérlegfőösszege legfeljebb 43 millió eurónak megfelelő forintösszeg.KKV kategórián belül kisvállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amelynek
a) összes foglalkoztatotti létszáma 50 főnél kevesebb, és
b) éves nettó árbevétele mérlegfőösszege legfeljebb 10 millió eurónak megfelelő forintösszeg.

A KKV kategórián belül mikrovállalkozásnak minősül az a vállalkozás,  amelynek
a) összes foglalkoztatotti létszáma 10 főnél kevesebb, és
b) éves nettó árbevétele mérlegfőösszege legfeljebb 2 millió eurónak megfelelő forintösszeg.

Nem minősül KKV-nak az a vállalkozás, amelyben az állam vagy az önkormányzat közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedése – tőke vagy szavazati jog alapján – külön-külön vagy együttesen meghaladja a 25%-ot.

Ahol jogszabály „KKV-t”, „mikro-, kis- és középvállalkozást”, illetve „kis- és középvállalkozást” említ, azon – ha törvény másként nem rendelkezik az e törvény szerinti KKV-t kell érteni./”